2009. április 28., kedd

Stephenie Meyer: New Moon /Újhold/

Szóval mit is mondhatnék? Na mit? Hát persze csak egy dolgot, illetve kettőt: nagyon jó volt; hol a következő? Na igen, de most komolyan, ténlyeg nagyon jó volt, bár a szereplők néha olyan idiótán viselkedtek (én nem tudom minden könyvben ez van, mert lassan kezdem azt hinni, hogy a könyvek állandóan félig idióta, lassú felfogású de valahogy mégis nagyon király, mindig a végén a legjobbat kapó szereplőkkel van tele, már persze akkor kapják a legjobbat, ha a "jó oldalon" állnak), szóval olyan idiótán viselkedtek, hogy néha egyszerűen ordítani lett volna kedvem, hogy hé, fogd már fel, hogy komolyan beszél, mert nekik ez nem esett le. A másik amit meg kell említeni, hogy az utolsó két fejezetet (az epilógust nem számítva) kb. végigröhögtem, bár persze valószínűleg nem ez volt a legtermészetesebb reakció ezeket a fejezeteket, és a benne történteket olvasva. Lehet mondjuk, hogy ebben a végigröhögésben az is szerepet játszott, hogy tegnap mikor kiolvastam egyébként is kb. mindenen rögöhtem, és kb végig vigyorogtam a napot mint a vadalma, mondjuk nem tudom miért, és nem a könyv miatt, nem mintha az nem lett volna jó, sőt nagyon is jó volt, csak valahogy ilyen vidám kedvemben voltam. Szóval nagyon-nagyon-nagyon +nagyon*nagyonsok jó volt a könyv, akárcsak az első része, és már tényleg várom a követekző részeket.
Maga a kiadás is igen szép, valamint nagyon pozitív nekem, hogy van benne tartalomjegyzék, mert szeretem tudni, hogy meddig tart a fejezet amit éppen olvasok, és így könnyebb, mintha állandóan végig kéne lapozni 20 oldalt, hogy na vajon hol kezdődik a következő fejezet. Valamint később, ha valamit csak meg akarok keresni a könyvben, és tudom, hogy kb. hol van, akkor így sokkal könnyebb.

Szóval nekem 5/5 :), de nagyon :)

Tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom, minden hozzáfűzés nélkül.
Várom a véleményeket.

" "

2009. április 7., kedd

Libba Bray: Rettentő gyönyörűség

Nagyon jó volt a könyv, ugyan az eleje nem volt annyira érdekes, jó volt nem azt mondom, de azért nem volt olyan érzésem, hogy nem tudom letenni a könyvet egy fél pillanatra sem, mert muszáj tudnom, hogy mi történik. A végére viszont annál inkább. Tényleg nagyon jó volt, asszem mondjuk már meg se kéne említenem, hogy mikor játszódik, már de az 1800-as évek végén. Mondjuk a vége egy kicsit szomorú, bár ha elfogadjuk, hogy mit szeretne a szereplő, akkor szerintem teljesen egyet lehet vele érteni, mert így jobb neki.
A kiadás is igen szép, köszönjük meg szépen a Könyvmolyképző Kiadónak :)
Nagyon jók ezek a vörös pöttyös könyvek, mert ez is az, meg az Alkonyat is, és bár még csak ezt a két vörös pöttyös könyvet olvastam, de most rendeltem meg nemrég másik kettőt, ami még nem jelent meg, de ha majd meglesznek és elolvastam őket, akkor majd azokról is írok.

Szóval én erre a könyvre, akárcsak sok másikra, 5/5 pontot adok.

Ajálnom mindenkinek, meg a többieknek is.
Várom a véleményeket.

" "