Stephenie Meyer: Twilight /Alkonyat/

A könyv nagyon tetszett. Csak az a kár, hogy szokásomhoz híven túl korán vettem meg, következő héten az első 15 vásárló mozijegyet kapott hozzá. Na mindegy, velem mindig ez van, rögtön megveszem a könyvet, aztán a következő héten mindegyikhez lehet valamit ajándékba kapni, stb. . De ettől függetlenül a könyv nagyon tetszett. Mostantól fogva arra fogok várni, hogy megjelenjen a következő két része is magyarul.

Ami azt illeti, szerintem egy nagyon jó történet. Valószínűleg az is sokat számított amikor megvettem a könyvet, hogy vámpíros, én pedig nagyon szeretem a vámpíros történeteket. Azt gondolná az ember, hogy már mindenféle vámpírokkal találkozott könyvekben és filmekben, és már nem lehet újat kitalálni. Azonban ez egy nagyon nagy tévedés. Ez a történet egészen más mint a többi, még akkor is, ha itt-ott felfedezhetőek benne a már jól ismert vámpírokkal kapcsolatos motívumok (beleszeretnek egy lányba, titkos helyen élnek, kecsesek, stb.).

A könyv külsőleg is igazán jól néz ki, fekete, vastag (de csak annyira, hogyha az ember akarja, akkor még ki tudja olvasni anélkül, hogy megtörné a gerincét-ez a mániám, hogy a könyv gerince ne legyen megtörve), és belülről is pont jó a betűk, sorközök és margók mérete is. Még ha van aki azt is mondja, hogy direkt azért ilyen méretűek ezek, hogy vastagabbnak tűnjön a könyv és többér tudják eladni. Lehet, hogy ez tényleg így van, de ha valakit érdekel a könyv, akkor megveszi. Azonkívül szerintem így könnyebb is olvasni, mert elég nagyok a betűk ahhoz, hogy az ember el tudja olvasni anélkül, hogy közben kifollyon a szeme.

Nekem 5/5, maximum azt a negatívumot tudnám fehozni a könyv kapcsán, hogy túl gyorsan vége lett.

Mindenesetre mindekinek ajánlom a könyvet.
Várom a véleményeket.

" "

Klenheincz Csilla: Ólomerdő

Ami legelőször megtetszett a könyvben az a borítója volt, aztán elolvastam a hátulját, és kiderült, hogy a történet főszereplője egy Emese nevű lány. Bár maga a történet is nagyon tetszett, bevallom, hogy ez is jelentős szerepet játszott abban, hogy megvettem és elolvastam a könyvet. Mint kiderült nagyon jól tettem, a történet igazá érdekes. Valamint ez is egy olyan könyv volt, amit nem lehet nagyon letenni, amíg az ember el nem olvasta.

Maga a kiadás is igazán szép, jól megszerkesztett a könyv, és nagyon szép a borítója.

A történeteben rengeteg a mesébe illő cselekmény, szereplő, vagy talán az egész történet egy mese. Talán nem, mert néhol sokkal komolyabb, mint amilyennek egy mesének lennie kéne, valamint nem mondanám, hogy Emese családja olyan jó, mint amilyennek a könyv elején hisszük.

Nekem 5/5.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a tündérekről, sárkányokról és a lányokat megmentő lovagokról szóló történeteket.
Várom a véleményeket.

" "

Mary Shelley: Frankenstein

Érdekes volt a könyv. Valójában Victor Frankenstein és a szörnye elég hasonló dolgokat élnek át a könyv során érzelmileg. Mert a tudós először megalkotja a szörnyet, ekkor még boldog, majd bűntudtata lesz, aztán megint boldog, legalábbis amennyire az események után telik tőle, aztán bosszút esküszi, majd elmondja a történetét, és végül meghal. A szörny már teremtésének elején szenved, hiszen senki nem szereti, aztán később megtanul beszélni, és egyéb dolgokat, és azt gondolja, hogy ezzel talán elfeledtetheti az emberekkel, hogy milyen csúnya. Azonban ez nem sikerül, ezért bosszút esküszik az emberiség ellen, aztán boldog lesz, mert Frankenstein megígéri, hogy teremt neki egy nőt, aki majd megérti a szörnyet. De Frankenstein végül megszegi ígéretét, ezután a szörny újra bosszút esküszik, aztán a mű végén, mikor a tudós már meghalt elmondja, hogy neki mindig is bűntudata volt, azok miatt a bűnök miatt, amelyeket elkövetett, valamint elmondja még, hogy megöli magát, mert számára már csak a halál jelent megnyugvást. Emiatt a könyvben az érzelmi szál, valamint a helyesség kérdése volt a legfontosabb, amit igen jól le is írt az írónő. Maga a kiadá is igen szép, belül és kívül is. Valamint tetszett az is, hogy nem az egész művet a Frankensten meséli el, hanem van egy rész, mikor a szörny is elmeséli a történtét, illetve a könyv egy bizonyos Robert Walton, hajóskapitány és ifjú tudós meséli el, húgának írt leveleiben.

5/4,5-et adok, mert néhol voltak kissé érthetetlen monológjaik a szereplőknek.

Mindenkinek ajánlom.

Várom a véleményket.

" "

Agatha Christie: Hétvégi gyilkosság

Nem kétség, hogy Agatha Christie valóban a bűnügyi regények királynője. Ennek következtében ez a kötet sem okozott csalódást. Be kell vallanom, hogy a Poirot-s történeteket jobban szeretem, ez pedig az. Bár itt Poirot nem a nyomozó valójában, csak szemtanú, illetve valaki akit rendkívül érdekel, hogy mi is történt valójában. És bár emiatt elmaradt a jól ismert "mindenki együtt van, Poirot mindenkit meggyanúsít, majd kiderül, hogy ki a gyilkos" rész. Azonban a történet ettől függetlenül is remek volt, és amint a könyv hátulján le is van írva, némileg zavarba ejtő, még az olvasónak is. Hiszen nem lehet tudni, hogy ki a gyilkos, és miért ölte meg a férfit, egészen a történet végéig, ahol egy váratlan fordulattal kiderül. Meg kell még említenem, hogy igazán lenyűgöző az írónő stílusa, valamint a könyv szerkesztése is remek. A kiadás szintén igazán igényes, azonban ez már az AQUILA Könyvkiadónak köszönhető.

Nekem 5/5, mert igazán izgalmas volt a történet, és még a végén is meg tudtam lepődni.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a bűnögyi regényket is, és azoknak is akik nem, talán most megszeretik.

Várom a véleményket.

" "