2008. október 20., hétfő

Esther Mars: A Rio Negro árnyai

Egyik barátnőm ajánlotta a könyvet. Bár csak lassan sikerült elolvasnom-ami nálam szokatlan-a könyv nagyon jó volt. Bár talán az is közrejátszott, hogy 490 oldalas és nagyon kicsi betűmérettel van nyomtatva a könyv. Egyébként szép, igényes kiadás. Csak mintha, kevés lett volna a lap és ezért kicsibe nyomtattak volna.
A történet egy szellemidézéssel, illetve a múlt felidézésével derül ki. Nagyon tetszik, ahogy az írónő alakítja a történetet, és az, hogy a történet során egyre többet tudunk meg a szereplőkről, illetve a múltjukról, főként a balesetről. Mindig is szerettem azokat a történeteket, melyekbe beleszövődik a mágia. Ráadásul ebben a történetben olyanannyira benne van, mégis olyan valóságosan van benne, hogy az ember elhiszi, hogy tényleg létezik szellemidézés. Persze nem azt mondom, hogy létezik, de azt sem, hogy nem. Szóval tényleg nagyon tetszett mind a törbűnügyiténet, a szereplők, a táj és a cselekmények, események leírás. Sikerült úgy megírni a történetet bűnügyo nyomozási szálát is, ahogy sok más hasonló témájú regényt nem. Ugyanis a gyilkos kilétének felfedése egészen a könyv végéig várat magára, és még csak nem is lehet előre sejteni. Szóval nagyon jó a könyv.

Nekem 5/5.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet.
Várom a véleményeket.

" "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése